Ilyenkor szoktak irigykedni,vagy tiszta szívből gyűlölni. Történt ugyanis,hogy hoztak egy (ahogy a nagykönyvben megírva) 2003-as 1. gazdás magyarországon vásárolt SÉRÜLÉSMENTES Toyota Corollát eladásra ,mennyit adnánk érte.
Kérdeztem,mennyire gondol.
Tulaj egymillió-kettőötvenet gondolt érte.
Kis gondolkodás(meg büdzséellenőrzés) után rábólintottam,ugyanis ezek 1,5-1,6 környékén leledzenek a neten.
Srác tisztában volt a használtautó-piac játékszabályaival,azt is megemésztette,hogy gyorsba kevesebbet ér az autója,minthogy saját maga árulgatná hónapokig.
Üzlet megköttetett,autó és pénz gazdát cserélt,majd felhívtam az egyik pesti ismerősömet, ő meg elvitte egymillió-négyért.
Na ezt nevezem gyors üzletnek,elvégre a nepperbácsinak is lehet jó napja,nem? :)
Utolsó kommentek